Miután Diego Simeone Atletico Madridja szerda este 2-0-ás győzelmet aratott a Barca felett, a katalánok kiestek a Bajnokok Ligájából és nem fogják tudni megvédeni címüket. A matracosok elsöprő lendületű játékára csupán fáradt válasza volt Luis Enrique embereinek. Kiss László, debütáló szerkesztőnk szubjektív véleménye következik a vereség okairól, a formahanyatlásról és a jövőről.
A szerdai BL kiesésre kevesen számítottak, sokkszerűen érkezett. A Barca nem a saját taktikájával állt ki Madridban. Nem igazán tudni, hogy ez Luis Enrique elképzelése volt-e, vagy az Atletico hadrendje gyilkolta meg a katalánok játékát, de Griezmann góljáig teljesen céltalanul próbáltak passzolgatni, jobbára hátul. Látszólag egyáltalán nem állt szándékukban az előrejáték. Amennyiben egy szándékos taktikai döntés áll a dolog hátterében, úgy ez egy hatalmas hiba volt az edzőtől, hisz a Barcelona nem ezt szokta játszani, pontosabban fogalmazva, nem is tudja ezt játszani.
Nem példátlan azonban, sokkal kisebb csapatok ellen is ráfáztak már, sokkal kisebb téttel bíró meccseken. Talán mind fel tudunk idézni olyat, hogy egy megnyert meccset szórakoztak el és hoztak végül döntetlenre. Nagyjából ugyanezzel a taktikával sikerült azokon a meccseken is bukni végül a három pontot. Céltalan, pontatlan passzolgatás, a koncentráció hiánya és támadni nem akarás. Most azonban sokkal többet vesztettek három pontnál.
Sokan nem szimpatizálnak a matracosokkal az olykor túlzottan is kemény játékstílusukból fakadóan. Ezt a meccset viszont simán nyerték, minden aspektusban felülmúlták a katalánokat. Az biztos, hogy Simeone eszméletlenül hergeli a játékosait a rangadókra, de taktikailag és technikailag is egyértelműen felülkerekedtek a második mérkőzésen. Volt ugyan a végén egy meg nem adott büntető, de valljuk be, az Iniesta passzából történő szituációban, már a pályán sem szabadott volna lennie a kapitánynak, a szándékos utolsó emberes kezezés után.
Méltatlan lenne a Barcelonához, ha a büntetőn vitatkoznánk. Ne egy utolsó perces tizenegyessel akarjanak hosszabbítást kiharcolni. Ennél egy sokkal többre hivatott csapatról van szó. A bírózással kapcsolatban viszont igenis érdemes megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben, sajnos a csapat kárára évek óta sokkal többet tévednek a sporik. Ezt viszont profi klub révén nagyon okosan, mindig is megpróbálták figyelmen kívül hagyni. Hiszen van ez olyan erős gárda, hogy ha jó napot fognak ki és minden klappol, nincs az a csapat és az a sípmester, aki megállítsa őket. Most azonban, tagadhatatlan, hogy gödörben vannak, rengeteg tétmeccsel a hátuk mögött.
Ahogyan 2014-ben, úgy most is: a Calderón volt a végállomás a BL-negyeddöntőben a Barca számára
Elmaradt a szokásos formahanyatlás, ami januárban és február elején szokott jelentkezni az utóbbi években, Luis Enrique szépen oldotta meg ezt a beivódott problémát. Jelentkezett most viszont egy intő jel a szezon döntő szakaszához érve. A bajnokság már szinte zsebben volt, a két üldöző le is mondott róla, aztán most veszélybe került a bajnoki cím is. A Valencia ellen nagyon nehéz mérkőzést kell lejátszani, akik az edzőváltás után égnek a bizonyítási vágytól, mi meg finoman szólva sem vagyunk feltüzelt állapotban. Muszáj lesz, hogy a csapat feldolgozza ezt a pofont és a bajnokságot a lehető leghamarabb be kell biztosítani, le kell zárni.
Ezen túl azonban sajnos a kerettel mélységével is akadnak problémák. Nincs minőségi támadójátékos a padon. Nem lehet kihez nyúlni, ha változtatni kell egy rossz teljesítmény, vagy egy esetleges sérülés esetén. Arda nem nagyon tudott eddig hozzátenni, amikor megkapta a lehetőséget. Lassan mozog, körülményes és szinte minden meccsén kapott eddig sárgalapot, buta szabálytalanságok miatt. A technikai tudása nyilvánvaló, hogy Barca szint, de a ritmust eddig még nem tudta felvenni és eleve nem az a tipikus támadó, aki a nagy hármas valamelyikét tudná pótolni. Alves öregszik. Néha még megcsillant ezt-azt a tudásából, de lassul és védekezésben is sokszor rossz megoldást választ. Ugyan fontos láncszem a csapatban, Neymarral nagyon jó a kapcsolata és Leoval is rendkívül megértik egymást a pályán, de Aleix Vidal és a mindenes Roberto a pótlása, ez elegendőnek tűnhet a jövőre nézve.
Középhátvéd posztra mindenképpen kell hozni egy minőségi játékost. A balhátvéd pozíció is mindenképpen megoldásra vár. Alba a madridi meccsen nagyon nem volt képben. A második meccsen az ő hibájából indult ki az akció, amiből a francia támadó gólt fejelt. A Real ellen is az ő eladott labdájából indult meg egy kontra, aminek szintén gól lett a vége. Neki sincs minőségi alternatívája. Adriano lehetne, de nála már az is nagy szó, ha a bemelegítés során nem sérül le. Mathieu jöhetne még szóba, de a Barcelona szimpatizánsok közül sokan belegondolni sem akarnak ebbe az opcióba. Aggasztó, hogy állítólag szűkös a financiális keret ami az igazolásokra van fenntartva, pedig látható, hogy 2-3 igazolást meg kell ejteni annak érdekében, hogy a hullámvölgyeket elkerülje a csapat, vagy lerövidítse azokat.
Lesz dolga Luchonak, akinél jobb edzőt a hibái ellenére sem tudok elképzelni a csapatunk élére. Szerintem Pep egykori munkáját nagyon jól rekonstruálta a szükséges változtatásokat meghozva, taktikailag sokoldalúbb csapatot csinált. Ezt a védekező, 0-0-ra játszó, semmilyen taktikát viszont gyorsan ki kell vernie a fejéből. Remélhetőleg össze tudja szedni a brigádot és a hátralevő feladatokat a baljós előjelek ellenére, együtt meg tudják oldani. Nekünk szurkolóknak bíznunk kell bennük! Nagyon sok szép élményt kaptunk már tőlük, hinni kell benne, hogy amilyen gyorsan 39 meccs veretlen meccs után jött a rossz periódus, olyan gyorsan kászálódnak is ki belőle.
