2016 nyarán a klub rengeteget költött új játékosokra. Szokatlanul sokan csatlakoztak a csapathoz az új szezon előtt, ami több ok miatt mégsem meglepő.

Miért?

Egyrészt, sokan az ellentétes irányt választották, és ezen átigazolási időszakban intettek búcsút Barcelonának. Távozott a csapattól Claudio Bravo, a kevés lehetőséget kapó Marc Bartra, valamint az éveken át alapembernek számító Dani Alves is, aki az elmúlt 8 szezon sikerei után Torinóba költözött, új kihívásokat keresve. Szintén hosszú évek szolgálata után hagyta el a csapatot Adriano, valamint egy harmadik brazil, Douglas sincs jelen a csapat edzésein az új szezonban. Thomas Vermaelen leigazolása nem bizonyult telitalálatnak, a sérülékeny belga sem valószínű, hogy valaha újra pályára lépne gránátvörös-kék mezben. A távozók listáját erősíti továbbá két fiatal támadó, Munir és Sandro is.

Másrészt, 2017-ben Piqué, Messi, Arda, Mathieu, Mascherano, valamint Iniesta is 30 fölött van/lesz, az új igazolások pedig (a 27 éves Cillessent kivéve) egytől-egyig 25 alattiak. További ok a bevásárlásra, hogy tavaly nem tűnt túl acélosnak a kispad, ez talán az átigazolási tilalomnak is betudható.

Mi szólhat a bevásárlás ellen?

A költekezésnek azonban ára van, nem csak pénzügyileg, hanem más szempontok szerint is. Nyár óta a középpályás posztokra pályázók száma minden bizonnyal magasabb a kelleténél, ennyi játékost elég nehéz játékban tartani.

Ha közben esetleg feltűnne a La Masián a következő Messi, elég nehéz dolga lenne, ha be akarná magát verekedni a csapatba, igaz, jelen pillanatban úgy tűnik, a közeljövőben nem fog kopogtatni az első csapat ajtaján se a következő Messi, se a következő Iniesta.

Végül, de nem utolsósorban: nyilvánvaló, hogy nem mindenki tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket.

Most pedig lássuk, ki mennyire vált be eddig:

Jasper Cillessen: A holland portás az Ajaxtól érkezett Bravo pótlására. Noha eddigi egyetlen bajnoki szereplése nem sült el túl jól (az Alavés elleni elveszített meccsen védte a katalán kaput nem túl sok sikerrel), összességében eddig nem lehet panasz a teljesítményére. Főleg a kupában jut lehetőséghez, rendszerint él is vele. Természetesen elég jól osztogat hátulról, máskülönben aligha merült volna fel a neve a Barcelonánál. Ha a német kollégája kidőlne, nem lenne ok aggodalomra a csapat háza táján.

Samuel Umtiti: A Lyontól hoztuk el őt mai mércével mérve nem kifejezetten nagy összegért. Egyelőre úgy tűnik, jól tettük. A csapat mérlege félelmetes, mikor ő a pályán van, bár ez azért valószínűleg bizonyos mértékig a véletlennek tudható be. A ballábas gall játékos teljesítménye azért kissé hullámzó volt eddig, viszont könnyen beilleszkedett, és megvan benne a potenciál, hogy nagy karriert fusson be a katalán fővárosban.

Lucas Digne: Jordi Alba vetélytársának/helyettesének érkezett Barcelonába. Nem rossz játékos, de valószínűleg soha nem lesz belőle világklasszis. A katalán balbekk teljesítményére a jelek szerint jó hatással van jelenléte.

André Gomes: Érte kellett a legtöbbet fizetni, elég felkapottá vált ugyanis 2016 nyarán. A Valenciától érkező portugál játékos erős, sokat fut, kétlábas, jól passzol, valamint magas is, a játékintelligenciájáról azonban ez utóbbi nem mondható el, gyakran feleslegesen szabálytalankodik, befejezéseibe rendre hiba csúszik. Gyorsasága már most, 23 évesen sem nevezhető félelmetesnek. Elég sokat játszik, hol a középpálya támadóbb felén, hol Busquets helyetteseként.

Denis Suárez: A vigói nevelésű fiatalember egy Villarrealnál töltött remek szezon után tért vissza a Barçához. Eddigi szereplése pozitívnak mondható, talán az ígéretes a legmegfelelőbb szó arra, amit eddig tőle láthattunk. Középpályás létére viszonylag keveset van játékban, kicsit talán lehetne aktívabb, jobban átvehetné az irányítást. Ügyes játékos, fizikailag viszont nem túl erős, és a védekezés sem az erőssége. Az utóbbi időben gólokkal hívta fel magára a figyelmet.

Paco Alcácer: A goal.com az újév környékén összeállított egy képzeletbeli tizenegyet, amiben az őszi szezonban leggyengébben teljesítő focisták kaptak helyet. A Barcelonát nem kevesebb, mint három játékos képviselte, nevezetesen Javier Mascherano, André Gomes, valamint Paco Alcácer. Személy szerint én csak a spanyol csatár jelenlétével értek egyet, neki viszont sajnos egyértelműen helye volt a csapatban. A nyári átigazolások közül egyelőre neki megy a legkevésbé. Suárez mellett persze nem könnyű érvényesülni, ami a kapott játékpercek számát illeti, Paco azonban mikor a pályán találta magát, akkor sem tudott bizonyítani idáig. Gomeshez hasonlóan egyébként ő is a denevérektől érkezett, játéka nem túl bonyolult, leegyszerűsítve annyi, hogy a kapu környékén ólálkodik, és amikor helyzetbe kerül, gólt szerez. Eddig azonban e téren sem tudott jeleskedni, a játék más elemeiben pedig még ennyire sem, ritkán ér labdához, mikor mégis, abban általában nincs sok köszönet. Minden kezdet nehéz, reménykedünk a jobb folytatásban. A Bilbao elleni góljával talán átszakad a gát, és hasznos tagja lesz a csapatnak.

Bala