Adós maradt a feltámadással vasárnap este a Barça. Bár begyűjtötte a három pontot és továbbra is nyomást gyakorol a listavezető Real Madridra, a culék érthető módon többet várnának a kiesőjelölt, tizenhetedik helyen tanyázó Leganés ellen, mint egy szűkös, utolsó percben megnyert 2–1-et (játékosértékelőnk itt).

És nem a spanyol kis csapat volt kiemelkedő, a Barcelona szenvedett a formán kívüli játékosai miatt, az elhibázott kezdőválasztás miatt, de legfőképpen, még mindig: a friss taktikák hiánya miatt. 

Amit láttunk, az 90 percnyi kellemetlen labdagurigálás volt, szinte játékrend nélkül. A szégyenteljes vereségtől csupán Ter Stegen és Messi mentette meg a csapatot, a többiek láthatóan szenvedtek a pályán, míg Luis Enrique tanácstalanul nézett a partvonal mellől. A párizsi katasztrófától csupán az eredményben volt ez más, még jó, hogy a legendás Leganés nem porolta el a Barçát. 

Katasztrófa a középpályán

A probléma a jelenlegi játékkal a középpálya könnyű megfojthatósága. Nem bukott meg a csapat a labdarúgás első számú közhelyének kérdésében (végy egy jó kapust), hiszen Ter Stegen védte a Leganés löketeit, de a védelemtől valahogy muszáj lenne eljutni a támadásig. 

Luis Enrique 2015-ben éppen azért volt olyan sikeres a Barça élén, mert átalakította a középpályát, előtérbe helyezte a fizikumot, a párharcok megnyerése és a támadók minél gyorsabb helyzetbe hozása érdekében. Ez azért működhetett, mert Iniesta képes volt adaptálódni az új rendhez, és érkezett mellé egy olyan játékos Rakitić személyében, aki kreatív is volt, ám a munkás feladatokat is el tudta látni. Iniesta most hol sérült, hol nem, Rakitić pedig szinte az egész szezonban formán kívül volt, ráadásul Sergi Roberto mellett többet kellene dolgoznia, mint anno Alves mellett, mind támadásban, mind védekezésben. Az ellenfelek magas fokú presszinggel könnyedén megakadályozzák a középpályás támadásépítést. 

A Leganés elleni Barça már szinte szó szerint kikerüli a játéknak ezt a harmadát, semmi nem zajlik középen, ahogyan azt tegnap láttuk, a szélen próbálták meg erőltetni a támadásokat a futballisták. Inkább kevesebb, mint több eredménnyel, a Leganésnek nem volt nehéz dolga ezeknek a területeknek a levédekezésében, ha nincs Neymar és az ő véget nem érő cseltára, sikerrel le is védekezik az akciókat. 

Már esett szó a meccs értékelőjében arról az Umtitit érintő statisztikáról, ami remekül alátámasztja ezt: a francia középhátvéd több sikeres passzt vitt véghez (124), mint a Rakitić (53)–André Gomes (49) duó együttvéve. Ez jól bemutatja, hogy mennyire könnyen tönkretehető a Barça középpályás-játéka, a futballistákat elkülönítik egymástól, így szinte képtelenek akármit is kialakítani ott.

Az André Gomes-helyzet

André Gomes biztos, hogy nem az a játékos, aki a válasz ezekre a problémákra, Enrique mégis őt erőlteti. Nem tudom, hogy az igazi képességeit láttuk-e már, az idei szezonban eddig nem volt kiemelkedő meccse, sőt sokszor inkább fék a középpályán, mint előny. 

Forrás: Opta

Ahogyan az már a tegnap megjelenő vendégcikkben ki lett emelve, Luis Enrique szinte beleerőlteti a kezdőbe a portugál játékost, még úgy is, hogy ez már lassan nyilvánvalóan a csapat kárára megy. Borzalmasan helyezkedik, nem passzol jól és sosem húz váratlant. Sokak szerint az edző dilettáns ahhoz, hogy ezt észre vegye, de lehet csupán felülről érkező utasításokat hajt végre, amikor a kezdőbe rakja a rendre rosszul teljesítő Gomest. Ez a verzió nem elképzelhetetlen, tekintve, hogy a vezetőség szó szerint a Real Madrid orra elől halászta el nyáron a portugált, és komoly presztízsveszteség lenne, ha egy ilyen manőver után be kellene látni, hogy bukás az egész igazolás. 

Messi haragja

Nem meglepő, hogy egy olyan játékintelligenciával rendelkező játékos, mint Messi, észreveszi a csapat játékának problémáit. Leo próbál segíteni a helyzeten azzal, hogy visszahúzódik a középpályára, de egyszerre két helyen még a világ legjobb játékosa sem lehet. 

A Leganés elleni meccsen a vendégek gólja után sokszor már a kezdőkörben tűnt fel, hogy pótolja a középpálya hiányát. Így valahogy már érthető, hogy nem ünnepelte a 90. percben lőtt győztes gólját.

Ilyen arcot vág aki utolsó perces győztes góllal megmenti a csapatát? Forrás: Zimbio.com

Változás kell

Ezzel nem mondok újat. De ha a Barcelona szeretne még elérni valamit ebben a szezonban, akkor muszáj lesz eszközölnie valamiféle váltást. 

Könnyű azt mondani, hogy egy csapat rosszul játszik. Arra már nehezebb rájönni, hogy miért játszanak rosszul. Még ennél is nehezebb megmondani, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ne játszanak rosszul.

Ezt Johan Cruyff mondta és az biztos, hogy én – a Barça-szurkolók nagy részével együtt – nem tartozok az általa említett harmadik halmazba. Az igazi kérdés azonban az, hogy vajon Luis Enrique oda tartozik-e, és megtalálja-e majd idővel a jelenlegi problémák megoldását, vagy jobb ha inkább távozik?

Erre a kérdésre jövő héten próbáljuk megkeresni a választ! | Fehér Tamás